Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Bercsényi utca 28-30

2018.06.16

 

A Bercsényi utca 28-30 szám alatt különleges épület áll, mely kinézetében is eltér az utca házaitól. A BME Építész Kollégiumának épülete, a többnyire 20. századi modern építészeti szemléletű lakóházak között, az egyik utolsó példa a szocialista realizmus megjelenésére, ha egyszerűsített formában is.24248271-b1f8-4ddc-b776-6e070231ded7.jpg

A kollégium épülete zárt sorú beépítésű. Az ötemeletes, vízszintesen hangsúlyozott épület viszonylag visszafogott forma alakítású. A lábazat kővel, feltételezhetően műkővel kirakott, felette egyenlő távolságban elhelyezkedő, egyszerű keretezésű ablakok tagolják a Bercsényi utcai homlokzat egészét, a középső tengely kivételével. A középső tengelyben helyezkedik el a jellemzően portikuszos bejárat egy enyhébb formája. A első emelt és a kapu felett fogsordíszes párkány húzódik végig. A párkány felett a középső tengelyben félköríves záródású ablak, felette a 3.-5. szintig keskenyebb, osztás nélküli ablakok helyezkednek el.

Az eredeti tervek hiányában az 1988-as átalakítás terveiből ismerhető az udvari épületrész belső kialakítása.[1] A kétszintes épület alagsora tartalmazta a közlekedő kiállítóteret. Ide Gergely Katalin (UVATERV) tervei alapján két klubszoba és két szakkör szoba került. Mindegyik kőburkolatos, álmennyezetes helység. A földszinten parkettás kondicionáló terem, étterem, ruhatár volt, utóbbi kettőben piszkei vörösmárvány burkolat. Az átalakítás során az étteremből és a tornateremből koncerthelységet alakítottak ki.

Az 1955-ben épült kollégiumot Boross Zoltán és Biczó Katalin tervezték 1953-ban.[2]Boross Zoltán 1926-ban, Budapesten született kortárs építész.[3] 1954-ben a BUVÁTI-nál helyezkedett el. Még ezelőtt, 1952-ben tervezte a csepeli munkásszállót, Kósa Zoltán, Dávid Károly és Pfannl Egon építészekkel.[4]1959 körül tervezte az Üllői út 81 alatti lakóépületet, már a hatvanas évek építészetének szellemében.[5] 1960-ban Benjamin Károly építésszel együtt tervezték az 514-es jelű házakat (A, B, C) az óbudai kísérleti lakótelepen[6] és ebben az évben kapta meg Boross az Ybl Miklós-díjat. 1961-ben épült fel a Fiastyúk utcai lakótelep, melynek házait szintén Biczó Katalinnal tervezték.[7] 1968-ban épültek fel az általa tervezett OTP lakóházak a Táncsics Mihály utcában és az Alagút utca – Attila utca sarkán[8]

1945 után nagy beruházási program keretében a BME sok új épülettel bővült: előadóhelyiségek, kísérleti üzemek, kollégiumok épültek.[9]A Bercsényi (előtte Rózsa Ferenc) Kollégiumot 1956-ban adták át. Hivatalosan 1963-ban kapott kollégiumi státuszt, előtte diákotthonként szerepelt. A státusz megszerzésével már kizárólag építészmérnök hallgatók lakhattak benne.[10]

A kollégiumban működött a Bercsényi Klub, benne művészeti galériával és gyakran adott helyet kortárs koncerteknek is.1963 októberében rendezték az első kiállítást és szintén ősszel jelent meg a kollégium újsága is, a Bercsényi 28-30, amit kezdetben kéthetente adtak ki. A lapban interjúk, pályázati anyagok, diplomamunkák, építészeti tanulmányok, kiállítási beszámolók jelentek meg.[11]

A kiállítóhelyiség nem csak a kollégiumi hallgatók, de azon művészek előtt is nyitva állt, akik a hivatalos művészeti helyeken nem állíthattak ki ekkor.[12]A hatvanas években a hallgatók közül Bachman Zoltán és Vidolovits László vettek részt a kollégiumi életben kiállítás szervezőként és a folyóirat szerkesztőjeként. Ebben az évtizedben olyan művészettörténészek és építészeknyitották meg a kiállításokat mint Major Máté, Pogány Frigyes vagy Németh Lajos.

Az időszak fontos kiállítása volt 1968-ban a Gyarmathy Tihamér festő által rendezett Hagyományok. A tárlat az orosz avantgárd, a Bauhaus és az Európai Iskola egy-egy képviselőjének műveit mutatta be, főleg reprodukciókon. Kiállították még külföldön élő alkotók, például Vasarely, munkáit is.[13]

1972 és 1975 között Nagy Tamás és Kovács Attila hallgatók szervezték a kiállításokat. Ebben az időszakban állított ki Paizs László, Attalai Gábor, és Vető János művészek is. 1972-ben itt mutatta be Szentjóby Tamás A legnagyobb engedetlenségi szám c. happeningjét. Szintén Szentjóby szervezte Beke László művészettörténésszel ebben az évben az Avangard Fesztivált, amit végül a rendőrség betiltott. A képzőművészek mellett gyakori vendége volt a Klubnak a Syrius zenekar is ebben az időszakban.[14]

1978 és 1980 között a performanszok, heppeningek voltak jellemzők: Hajas Tibor, Pauer Gyula, Erdély Miklós, Halász Andráselőadásait láthatta a közönség. Építészeti kiállításokat is tartottak, egyik ilyen volt 1978-ban az Ál-, kvázi-, metaépítészet, melynek anyaga beküldött pályázatokból állt össze. A kiállítás az építészet határterületeivel foglalkozott. Az 1981-87 közötti periódusban már az avantgárd utáni művészet volt a téma:Itt rendezte első kiállítását 1981-ben a Vető-Zuzu, azaz Vető János és Méhes Lóránt és többször kiállított a Xertox csoport.[15]

1988-as felújítás-átalakítás korlátozni kezdte a Klub tevékenységeit, majd pedig a rendszerváltás után megszűnt a folyóirattal együtt.[16]Az 1990-es években ismét megnyílt a kiállítóhely Bercsényi 28-30 Galéria néven.1996-ban létrejött a Bercsényi Építész Szakkollégium (2006-tól Építész Szakkollégium) mely régi helyén, a Bercsényi utcában folytatta és folytatja ma is szakmai-kulturális tevékenységét.

 

 

 

 

 

[1] XV.17.d.329-4208/7-13

[2] Prakfalvi Endre – Szocreál, 1999, Fővárosi Önkormányzat. Főpolgármesteri Hivatal, Budapest, 55.o

[3] Boross Zoltán, PIM Névtér

[4] Prakfalvi Endre – Huszadik század második felének építészete, in: Beke László et al. –  Magyar művészet 1800-tól napjainkig, 2002, Corvina, Budapest, 260.o

[5] Az Üllői úti „kilenc ház”- az 1956 utáni újjáépítés városképe, szerk. Tamáska Máté, epiteszforum.hu, 2017.máj.9

[7] Bajnay László et al. – Magyar építészet, 1945-1955, 1955, Képzőművészeti Alap, Budapest

[9] Jékely Zsolt – Budapest építészete a XX. században, 1980, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 122.o

[10] A kollégium története, Bercsényi Kollégium honlap, bercsenyi.bme.hu

[11] Bényi Csilla – A Bercsényi 28-30 c. kiadvány repertóriuma, in: Ars Hungrica 2002. 30.évf. 2.sz.

[12] Bényi Csilla –  Művészeti események a Bercsényi Klubban 1963-1989, in: Ars Hungrica 2002. 30.évf. 1.sz.

[13]   u.a.

[14]   u.a.

[15]   u.a.

[16] A kollégium története, Bercsényi Kollégium honlap, bercsenyi.bme.hu

 

A mappában található képek előnézete Bercsényi utca 28-30