Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

A Löffler testvérek budai bérháza

2017.06.14

 

A Szilágyi Erzsébet fasor 1 alatt álló bérházat látásból mindenki ismeri, aki rendszeresen jár a Szilágyi Erzsébet fasor környékén. A dekoratív lakóházat Klein Miksa és neje építtette 1908-ban. Tervezői az építész testvérpár, Löffler Samu Sándor és Béla voltak.[1] 17203565_1009494139195022_1097670690_n.jpg

Az eredetileg három emeletes bérház ma nem úgy néz ki, mint egykor. Az 1908-ban tervezett ház 1910-ben készült el Biró Gyula építőmester vezetésével, felpülésekor még szabadon álló sarokházként.

A Budapest új épületei című könyvben közölt 1910 körüli fényképen a felépült épület egy 7 tengelyes, asszimetrikus homlokzatú ház volt. A lábazata terméskővel borított. A Szilágyi Erzsébet fasor felőli oldalon a középső tengelyben helyezték el a bejáratot, ami felett és két oldalt a fal kidomborodik.

Szintén a középső tengelyben, a kapu felett a nyolcszög 3 oldalával záródó zárterkélytömb magasodik a három emeletet magába foglalva, felül külön tetővel lefedve. A külön kis tető mögött oromfalat emeltek, ami jellegzetes boglyaívben végződik. A tető magastetős, rajta manzárd ablakok sorakoznak.

A homlokzatot keretezetlen, téglalap alakú, illetve hatszögű ablakok tagolják tovább. A 2. emelet eltérő, mert ablakai félköríves záródásúak. Az alagsor ablakai rácsosak.

A bal szélső tengely ablakaihoz nyitott erkélyek tartoznak. A jobb szélső tengelyben, az első emeleten téglalap alapú zárterkély látható, ornamenssel ellátott külön bádogtetővel. A zárerkély bal oldalához nyitott erkély kapcsolódik. A bádog tető felett szintén nyitott erkély látható. A 2. és a 6. tengelyben, a 2.-3. emeleti ablakokat cakkos homlokzati dísz szegélyezi. Az ablakok alatti falmezőkben kicsi négyzetes domborművek vannak.

Az eredeti tervek néhány pontban különböztek a megvalósult épülettől: A fotón a közép tengely tető kialakítása valójában a tervek inverze és a boglyaíves oromfalat kiugró tető vette volna körül. Az ablakok közötti szabad falmezőkre pedig geometrikus reliefeket terveztek és a függőleges falsávokat is leomló, hullámzó vonalas ornamens hangsúlyozta, mintha csak a tetőből lógnának le. A Káplár utcai oldalon is bádogtetős zárterkélyt és utcafrontból visszalépő homlokzatrészt terveztek. Az épületbe vasbetonmennyezetet, a  pincehelyiségbe műhelyeket terveztek. 1909-ben üzlet- és raktárhelyiségeket építettek ki az alagsorban.

 wp_20170413_009.jpg                      wp_20170413_010.jpg

Mára az épületet átalakították. A magastetőt lebontották, ahogy a boglyaíves oromzatot is, helyükre két plusz emelet került. A díszítményekből is kevesebb lett. A Káplár utca felőli zárterkélyt egy kisebb, enyhén kiugró rizalittá alakították.

A házban ma is belül és kívül számos bécsi szecesszió hatásra utaló stíluselem megjelenik. A Szecessziós Magazin oldalán sok kép van a díszítményekről. Az állat- és növénymotívumokat a lemezdomborításos kapun, korlátokon és az előtérben Migray József műlakatos készítette, aki a Löffler testvérek több épületénél közreműködött ilyen munkákban (Síp utcai, Arad utcai házak).[2]

Löffler Béla 1897 és 1899 között Spiegel Frigyes építész (és első budapesti bérházépítő, 1896) mellett dolgozott, később Lajta Béla irodájának munkatársa lett.[3] A testvérével számos  budapesti bérházat tervezett. Főbb alkotásaikon (Cházár András utcai villa, 1908 körül; Aradi utcai Piatschek ház, 1910; Síp utcai lakóház, 1910; Ó utcai Vegyikészítményű Papírgyár, 1910 körül; Népszínház utcai lakóház, 1911; Kazinczy utcai zsinagóga, 1913) visszatérő elemek jelennek meg, például a boglyaív, a négyzetes, kisebb reliefek a falmezőkben, a hatszögű ablaknyílások (kifejezetten Cházár András utcai villa) és a függőleges hangsúlyozás.

A Szilágyi Erzsébet fasori házat később átalakították, 1977-ben lakásmegosztás zajlott. 1993-ban az üzleteket átalakították és azóta sörözőként működik az alsó szint.

Forrás:

HU BFL XV.17.d.329 – 13093

Gerle János-Kovács Attila-Makovecz Imre – A századforduló magyar építészete, 1990, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó

Pereházy Károly – A kovácsoltvas művességről, 2000, Budapest, Országos Műszaki Múzeum  Öntödei Múzeuma, hungaricana.hu

Terézváros titkai – 2. A szecesszió ünnepe az Aradi utcában, cikk, 2015.06.27, meselohazak.hu

Szecessziós Magazin, szecessziosmagazin.com

artnouveau.at

 


 

 

 

 

 

 

[1] HU BFL XV.17.d.329 - 13093

[2] Pereházy, 2000

[3] Gerle-Kovács-Makovecz, 1990

 

A mappában található képek előnézete Löffler budai bérház, 1910, Szilágyi Erzsébet fasor

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.